Fõ tartalom

A község nevével először egy 1252-ből származó oklevélben találkozunk "Vduarnok", 1346-ban "Nogwduornuk" 1786-ban "Nagy-Udvarnok" és 1927-ben "Veľké Dvorníky" alakban.

A vármegyék kiakalakulása előtti időkben már létezett a község határában azóta már elpusztult Szolgagyőr vára a legkorábbi magyar közigazgatási egységekként létrehozott várispánságok egyike, mely először egy 1399-ben kelt oklevélben szerepelt "Zolga Gyeur" alakban. Itt volt akkoriban Alsó Csallóköz központja síkvidéki várként. Fa és földsáncok védhették, ezek pedig a tatárjárás idején nem tudtak ellenállni a pusztításnak, többé már nem építették fel. Megmaradt használható romjait az udvarnokok a közeli települések köztük településünk építéséhez használták fel amely Nagyudvarnok néven ma is fennáll. 1341-ben a Pozsonyi várjobbágyok birtoka. 1380-ban I. Lajos király Pókateleki Miklós fiát, Jakabot iktatta be az itt neki adományozott birtokba.

1423-ban a község nemesi birtokosai a Bazini és Szent-Györgyi grófok voltak.

1553. évi portális összeírsában Zomor János 5, Bucsuházi Tamás 3, Soldos György 1 és Amade Miklós másfél portával szerepel. A község későbbi nagyobb birtokosa a Kondé, a Bittov, a Bacsák, a Bíró és a Szabó család; a 19. század második felében a Hütter és a Walhberg család; a 20.század elején pedig Habermann Nándor vezérkari kapitány. 1828-as évi Nagy Lajos-féle összeírásban 49 ház és 356 lakos szerepel.A 20.század elején Nagyudvarnok kisközség házainak száma 58, lakosainak száma 372. Az alsó Csallóközben körjegyzőségi székhely volt, közigazgatásilag 4 falu tartozott hozzá: Pozsonyeperjes, Duntőkés, Sikabony, Kisudvarnok, valamint Rózsamajor, Szigetimajor és Búslak szintén a faluhoz tartozott. Postája, távírója s vasúti állomása Dunaszerdahely volt.

A község központjában található a XIX.század végén épült Szentháromság kápolna, 1953-ban épült egészen új keletű katolikus templom, amelyet 1859-ben készült Szűz Mária oltár ékesít, valamint a 17. században épült reneszánsz kastély, amit egy magasrangú tiszt építetett. 1769-ben nagy tűzvész pusztította el a falut. Ezért a kastélyra a "Kondé" család zsindelyes tető helyett cserpes tetőzetet csináltatott. A XIX. Század elején klasszicizálták, új homlokzatot kapott, az utca felől falpillérek és festett falsávkeretek, valamint egyenes záródású ablakok tagolják homlokzatát, az udvar felőli árkádos folyosója sokkal ékesebb.

1960-ban Kis és Nagy Udvarnok valamint Búslak összevonásával egy közigazgatási egységet hoztak létre Dvorníky na Ostrove néven, de 1990-ben a két község újból önállósult. 1990-től 1998-ig az önkormányzati testület 12 tagú: polgármester és 11 képviselő, 1998-tól az önkormányzat 8 tagú: polgármester és 7 képviselő.Jelenleg az önkormányzat 10 tagú: polgármester és 9 képviselő.

A község címere, zászlaja és pecsétje a 750 éves évfordulói ünnepség alkalmával voltak megszentelve és újonnan beiktatva.

A község címere: zöld pajzsban elhelyezett arany markolatú ezüst szablyával ékesített páncélozott kar, az alsó sarkakban nagy nyolcágú kidomborodott aranycsillagokkal kiegészítve.

A község zászlója kilenc hosszanti irányú sávból áll, sorrendben fehér, sárga,zöld színben.

A község területe 799 ha, tengerszíntfeletti magassága 112-114 m között válltakozik a község központjában 113 m.


1991-es népszámlálási adatok szerint a lakóházak száma 102, lakosainak száma 717

- nemzetiség szerint: 693 magyar, 17 szlovák, 5 cseh, 1 morva, 1 roma.


2001-ben lakosok száma 795 fő volt, 2006-ban pedig 910-re emelkedett.

2015-ben a lakósok száma 1141.